Teljes körű jogi szolgáltatást nyújtok, polgári peres és peren kívüli eljárások során. Leginkább polgári peres és nem peres eljárások, ingatlanjog, cégjog és munkajog valamint családjogra specializálódott ügyekben nyújtok segítséget.
Szolgáltatások
A jogi kérdések sok esetben félelmetesek és bizonytalanságot keltenek, különösen, ha családi jogi ügyekről van szó. Nem biztos, hogy bírósági eljárást szeretne indítani, előfordulhat, hogy csak jogi lehetőségeit szeretné megismerni, vagy egy szakértői iránymutatásra van szüksége. Fontos, hogy a jogi képviselő megválasztása bizalmi döntés, ezért érdemes időt szánni rá.
Családjogi ügyekben a legfontosabb törekvésem a Felek között a megállapodás létrejötte! Az Ügyfél teljes körű igényének kielégítése mellett megpróbálom elkerülni a hosszú évekig tartó pereskedést, amely rengeteg időt, energiát, és pénzt emészt fel és ami a fentieken túl, érzelmileg is rendkívül megterhelő.
Tevékenységem kiterjed eseti jogi tanácsadásra, állandó tartós megbízásra, okiratok szerkesztésére, peres eljárás során történő jogi képviseletre, bíróságok előtti képviseletre.
Rendszeresen készítek szerződéseket- adásvétel, megbízás, vállalkozás, bérlet, kölcsön, stb.- amelynél a fő cél az ügyfél igényének meghallgatása után, a megfelelő jogi forma megtalálása.
Ügyfeleim gyakran keresnek meg behajtandó adósság érvényesítése érdekében, ahol általában egy felszólító levél is elegendő szokott lenni. A cég likviditását, fizetőképességét mérlegelve Ügyfeleimmel döntünk a peres illetve a peren kívüli eljárás folytatás felől.
A bírósági peres eljárás gondolata vagy csak egy az Ön számára bizonytalan, ingatag kérdés megítélése félelemmel töltheti el. Nem tudja, mi tévő legyen, csak abban biztos, hogy valamilyen megoldást kell találnia a problémájára.
Ne felejtse: az ügyvédi, jogi tanácsadó megválasztása bizalmi kérdés, így szánjon időt rá!
Nálam a jogi tanácsadás személyesen, időpont egyeztetéssel, óradíj ellenében történik.
Keressen telefonon vagy e-mail útján személyes időpont egyeztetés érdekében, jelezze az ügy jellegét, annak érdekében, hogy biztosan a profiljaim között tudhatom az Ön ügyét.
A személyes konzultáció keretében a tényállás felderítésére kerül sor, ahol Ön elmondja, hogy miért keresett fel. Információt kaphat- az ügye jellegétől függően- arról, hogy érdemes-e további jogi lépéseket megtennie, illetve milyen várható költségekkel kell számolnia, továbbá, hogy milyen időbeli korlátokkal kell számolnia. Az első konzultáció is óradíjas elszámolásban történik.
Ezt követően sor kerülhet- igénytől függően- a képviselet ellátásra, amely megbízási szerződés aláírásával és meghatalmazással kezdődik. Önnek minden anyagot, iratot, dokumentumot a rendelkezésemre kell bocsátania, amely a munkám során szükséges lehet.
Célom, hogy jogi tanácsaimmal és szakmai tapasztalatommal segítsem Önt a családi, polgári és cégjogi kérdésekben, legyen szó válásról, gyermekelhelyezésről vagy céges ügyekről, mindig az Ön érdekeit tartom szem előtt.
Egy ügyfelem azzal a kérdéssel keresett fel, hogy kell-e tartásdíjat fizetnie úgy, hogy a közös gyermekük már nagykorú? Megalapozott lehet a volt feleség igénye? A továbbtanuló nagykorú gyermek tartását a korábban hatályos családjogi törvény nem rendezte részletesen, csupán a bírósági gyakorlat és egyéb jogszabályi források utaltak rá.
A 2014. március 15. napjával hatályba lépett polgári törvénykönyv szakaszai rendelkeznek a szülőket terhelő nagykorú gyermek tartási kötelezettségei felől. Elsősorban akkor kerül sor annak megítélésére, ha a továbbtanuló nagykorú gyermek szakmájának megszerzése, életpályára való képzettség megszerzése miatt szorul rá. Jogszabály a gyermektartást 20 éves korhatárig határozza meg, míg a nagykorú gyermek esetén 25. életév a határ. ( Ezen túl is van lehetőség tartásra, csak kivételes esetben.) Az életkori kitolódás értelemszerűen a korunk sajátosságaiból fakad. A gyerekek napjainkban később hozzák meg végleges elhatározásukat, hogy miből szeretnénk élni vagy akár a középiskola után külföldön próbálnak szerencsét.
Az életpályára való felkészítés magába foglalja, a felsőoktatásban folyó képzést, alap-és mester képzést- követve az ún. bolognai rendszert-,előkészítő szakképzettség megszerzéséhez szükséges képzést vagy tanfolyamot.
Elvált szülőkben gyakran fogalmazódhat meg a kérdés, főleg a nyár beköszöntével, hogy meghatározott időre vihetem -e a gyerekemet külföldre?
A Ptk. rögzíti, hogy a szülői felügyeleti jogokat gyakorló szülőt megilleti a jog, hogy gyermekével rövid időtartalmú külföldi utazáson vegyen részt. A külön élő szülő egyetértése nem szükséges ehhez. Erre az utazásra azonban, csak a feleket megillető kapcsolattartás időtartamában kerülhet sor.
Más a helyzet, ha a bíróság vagy a gyámhatóság a gyermek érdekével ellentétben állónak ítéli meg, a külföldre vitelt, ilyenkor a kapcsolattartásra vonatkozó határozatban kell rögzíteni, hogy nem illeti meg ez a jog.
A kapcsolattartás elmaradása vagy akadályozása esetén, nem csak annak pótlását rögzíti az új Ptk., hanem kitér a kártérítési felelősségre is. A felróható magatartást tanúsító szülő a másik félnek köteles megtéríteni azt a kárt- a polgári jog szabályai szerint-, amit neki okozott. így például, ha időben nem hozza vissza a gyermeket és ezzel a magatartásával akadályozza, hogy egy előre befizetett utazáson részt vegyenek, akkor a költségei megtérítését igényelheti.
Az ilyen irányú indokolt költségek megtérítése iránti igényt, a gyámhatóságnál kell előterjeszteni. Az egyéb kártérítési igényeket a bíróságtól kell kérni.
Az apai jogállás a hatályos jogszabály szerint házassági kötelék alatt, élettársak esetén emberi reprodukcióra irányuló különleges eljárással, apai elismerő nyilatkozattal, illetve bírósági határozattal keletkezhet. Jelen blog bejegyzésem kifejezetten a- sokakat foglalkoztató- kérdésre, a bírósági határozattal keletkezett apaság megállapítására szentelem.
A bírósági határozaton alapuló vélelem csak abban az esetben alkalmazható, ha a fent felsorolt lehetőségek egyike sem állja meg a helyét. Nem volt házassági kötelék, élettársak esetén nem emberi reprodukciós eljárás következménye a gyermek születése, illetve nem került sor apai elismerő nyilatkozat megtételére.
A bíróság a gyermek apjának nyilvánítja azt a férfit, aki az anyával a fogamzási időben nemileg érintkezett, és az eset összes körülményei mérlegelése alapján megállapítható, hogy a gyermek ebből az érintkezésből származik. Fontos, hogy az apai jogállás ne legyen más módón betöltve!
Mi alapján dönt a bíróság az apaság kérdésében? Orvosszakértői (DNS-vizsgálat) elrendelésére kerül sor, amelyeknek az apa köteles alávetni magát. Ellenkező esetben az okozott költségek és pénzbírság megfizetésére is kötelezhető. Természetesen az anyával szemben is helye van bírság kiszabásának, amennyiben a gyermeket vérvétel céljából nem állítja elő vagy azt nem engedi.
Továbbá tanúk meghallgatása szükséges (barátok, rokonok stb.), akik esetleg tudhattak arról, hogy a vélelmezett fogamzási időben az anyának volt-e más férfival szexuális kapcsolata. Apasági perekben orvos tanú lehet, aki a tanúvallomást nem tagadhatja meg, orvosi titoktartás okán.
Ami változás a korábbi Csjt.-hez képest, hogy apaság bírósági megállapítását az anya, a gyermek, a gyermek halála után leszármazója és az apa is kérheti. Az újszerűség, hogy perindításra az anya is lehetőséget kap, a gyermek pertársaként.
A magyar házassági bontójog nem alkalmazza a vétkességet. Az egyik fél másikkal szemben tanúsított hűtlenségét vagy fizikai fellépést, így az a fél is kérheti a házasság felbontását, aki házastársi kötelességét megsértette. A házasság felbontását kizárólag bírósági úton lehet kérni.
Az új Ptk. a házastársak egyező akaratnyilvánításán alapuló ("úgynevezett megegyezéses") és a nem megegyezésen alapuló házasság felbontásának szabályait választja szét a törvényszövegben. Akkor sem a megegyezés szabályai alkalmazhatók, ha az egyik fél szeretne elválni, a másik nem, vagy ha mindketten egyetértenek a válás szándékával, de az okokat nem kívánják boncolgatni.
A bíróság a házasságot akkor bontja fel, - a házastárs kérelmére - ha teljesen és helyrehozhatatlanul megromlott. Ebben az esetben a bíróság a megromlás egész folyamatát vizsgálja, feltárja annak lélektani hatásait is. Gyakran vétkesség nélkül is elhidegülhetnek egymástól a felek, de domináns kötelességsértő magatartások is felmerülhetnek az okok között, mint pl. a hűtlenség, alkoholizmus, durva tettlegesség.
Gyakran keresnek fel házasság felbontási szándékkal az ügyfelek. Ezek a házasságok gyakran csak néhány éve tartanak, és akár már évek óta megszűnt az életközösség a felek között.
Ezekben az "egyszerű" esetekben, ahol nincs gyerek, sem vagyon, elmondom az ügyfeleknek, hogy hogyan tudják felbontani a házasságukat a keresetlevelük beadásával. Ezért jelen blogbejegyzésem is erre szentelem: A keresetlevél beadására a szükséges illeték befizetésén túl, tartalmaznia kell egy rövid, ám szükséges információt magába foglaló tényállást, illetve egy konkrét kereseti kérelmet, amelyet az illetékes bírósághoz kell eljuttatni.
Ezt követően a bíróság felszólítja a másik felet, hogy nyilatkozzon, majd kitűzi a tárgyalást. (Természetesen ez azokban az esetekben fordulhat elő, ahol a felek nem közösen kérik a házasságuk felbontását.)
Egy "egyszerű" házasság felbontásának időbeli megítélése is rendkívül szerteágazó, függ a bíróság leterheltségétől, a felek perbeli magatartásától, és egyéb tényezőktől.
Élettársi kapcsolatban vagy házasság felbontása során a közös kiskorú gyermek sorsát rendezni kell! A gyermeket érintő leglényegesebb kérdés a gyermek feletti szülői felügyeleti jog.
Gyakorlati szempontból kétféle lehet a szülői felügyeleti jog: közös vagy valamelyik szülőnek kizárólagos. Amennyiben közös a felügyeleti jog, úgy a felek „megfelelően” tudnak egymással kommunikálni. Így a gyermeket érintő minden döntést közösen hozzák meg.
Fontos a „megfelelő” kommunikáció, mert azoknál a szülőknél, ahol ez nem működik, ott nyilvánvalóan közösen meghozott döntésre sem lehet számítani, így a gyermek életét befolyásoló döntést sem tudnak közösen meghozni.
Amennyiben a felek megállapodnak, vagy bíróság döntésének függvényében valamelyik szülő kizárólagos szülői felügyeleti jogot kap, úgy is vannak bizonyos „lényeges” kérdések, amelyeket a szülőknek közösen kell meghozniuk. (Pl.: melyik iskolába járjon, kiköltözhetnek-e külföldre, stb.)
Ezekben a kérdésekben – akár gyámhatóság közreműködésével – elérhető a felek közös döntése. A Ptk. lehetőséget biztosít, hogy a szülői felügyeleti jogot nem gyakorló szülő is kapjon lehetőséget, hogy a gyermek gondozásába, nevelésébe beleszóljon. (Pl.: milyen különórára járjon, kell-e fogszabályozó stb.)
A fentiekkel együtt, ami szintén a felek akaratán vagy bírósági döntésen alapul, szélesebb beleszólást kaphat a felügyeleti jogát nem gyakorló szülő a gyermek életébe!
A 14 év feletti gyereket a bíróság már személyesen meghallgatja egy házasság felbontása során. Amennyiben a gyermek felett gyakorolt szülői felügyeleti jog (korábbi néven gyermekelhelyezés) vitás, a bíróság elsősorban meghallgatást tart.
Ez a helyzet a gyermek számára mindig kimagasló stresszt, lelki megterhelést okoz, hiszen gyakorlatilag állást kell foglalnia, hogy kivel szeretne élni, „apuval” vagy „anyuval”. Azokban a helyzetekben, amikor az ellenérdekű fél (pl. apu) nem fogadja el a bíróság által meghallgatott gyermek döntését, további bizonyítási indítványoknak lehet helye.
Egy 14 év feletti gyermek szempontjából már sok jelentősége nincs a szülői felügyeleti jognak, hiszen ezek a gyerekek már sok esetben önállóan is képesek lehetnek dönteni az életük részleteiről, csak nem biztos, hogy megfelelően.
Az ő esetükben például az lehet a hangsúlyos, hogy használhatják-e a régi szobájukat, a megszokott miliőt, amiben eddig éltek. A kapcsolattartás kialakítása is inkább a döntésükre, szabad belátásukra bízott.
Tartásdíj fizetési kötelezettség szempontjából természetesen nem különböznek a náluk kisebb gyerektől. (Vagyis ugyanúgy jár nekik tartásdíj!)
A bírósági eljárás nem feltétlenül a legalkalmasabb eszköz a családi konfliktusok érzelmi rendezésére, gyermekközpontú kezelésére. A mediáció egy olyan alternatív vitarendezési mód, amely a szülők és a gyermekek kapcsolatára helyezi a hangsúlyt.
Ahol a mediátor semleges, független, a felek pedig önkéntes alapon vesznek részt az eljárásban. Az önkéntesség alól a bírósági mediáció – amikor az eljáró bíró döntése alapján vesznek részt – kivétel, ahol legalább meg kell jelenniük a feleknek.
A házastársak a házassági bontóper során – annak megindítása előtt, vagy a per alatt – közvetítői eljárást vehetnek igénybe, de akár a bíróság is kezdeményezheti azt, amelynek eredményeként létrejött megállapodásukat perbeli egyezségbe foglalhatják.
Tehát, ha a felek a mediáció keretében, még akár a per megindítása előtt megegyezésre jutnak, és az egyezség megfelel a jogszabályoknak, akkor azt a bíróság jóváhagyja, így elkerülhetővé válik az évekig tartó peres eljárás.
A kérdés azonban adott: érdemes közvetítői eljárást igénybe venni? Ugyanolyan hatékony eljárás ez, mint a per? A mediáció során a felek a vita megoldására szakember segítségével saját maguk találnak rá, szabad akaratukból, közösen hoznak olyan döntést, amely a saját érdekeiket képviseli, megtartva maguknak a döntés jogát.
Az eljárás természetéből adódóan a folyamat kontrollja végig a felek kezében marad, a közvetlen kommunikáció elősegíti, hogy a konfliktusok más megvilágításba kerüljenek, a múltbéli sérelmek felhánytorgatása helyett a jövőbeli együttműködés kerüljön a középpontba, így komolyabb esélyt teremthet arra, hogy az esetlegesen létrejött megállapodást a felek betartsák.
Amennyiben a házasságból gyermekek is származnak, akkor a bontás csak a család szerkezetének megváltozását jelentheti csupán. A közvetítés sikere persze sok tényező függvénye; kezdve a közvetítő személyétől és szakmabeli jártasságától – ami a felek személyes tapasztalatán alapul –, a résztvevő házasfelek kommunikációs hajlandóságán át, egészen a probléma mélységéig.
KÉT tényezőt emelnék ki,IDŐ ÉS PÉNZ!
Bármilyen élethelyzetről- környezeti tényezőről- legyen is szó, a válás mindig fájdalmas. Ha gyerek is van, még nehezebb a helyzet. Az érzelmi elszakadás egyik vagy másik szülőtől, a környezeti változás, esetleg új otthon, mind nehézséget teremthet. Ezek nem csak egy gyermeknek érzelmileg megterhelő változások, hanem egy felnőttet is megviselnek. Nézzük a lehetőségeket.
IDŐ: Olyan hasonlattal tudnék élni, mint egy felszíni sérülés során a ragtapasz letépése. Lassan nagyon tud fájni, gyorsan sokkal kevésbé fájdalmas. A válás során is van sérülés. Ez is sérülés, csak egy érzelmi sérülés, ami még mélyebb és nehezebben gyógyuló, mint egy kis felszíni sérülés. Amennyiben a fenti hasonlatnál maradunk, sokkal hatékonyabb, minél gyorsabban túlesni ezen a folyamaton. Ami egy folyamat, hiszen megérik a szándék, kinél lassan, kinél gyorsabban- majd körbejárja a lehetőségeket a fél, és utána dönt. Az irány itt meghatározó, hogy merre indul. Az egyik irány, hogy beadja a keresetet és utána vízözön, a másik, hogy leül a házastársával, élettársával esetleg felkeresnek egy mediátort, és beszélnek, és beszélnek…akár sérelmekkel akár tényszerűen, és elmondják, hogy hogyan tudják elképzelni annak az időszaknak a lezárását.
Ideális esetben létrejön egy mindkét fél érdekeit tükröző megállapodás sok esetben egy kompromisszum -mikor mindenki enged az eredeti elképzeléséből-, de még mindig jobb, mint egy független bíró döntése, aki nem ismeri a felek életét, és sosem volt egyik vagy másik fél helyzetében. Mindenki megpróbál, engedni egy kicsit az eredeti elképzeléséből tudom, hogy ez nehéz, de a gyermek érdekeit kell mindenekelőtt figyelembe venni. Egy megállapodással együtt, benyújtani a keresetet, sokkal egyszerűbb és rövidebb folyamat.
Míg az első esetben a bírósági döntésnél, amiről nem tudjuk az elején, hogyan fog dönteni, vagyis a kereset beadásnál, akár 2-4 évig is eltart egy eljárás – gyermek esetén illetve vagyonmegosztásnál valószínűsíthető-. Megállapodás esetén néhány hónap alatt- akár még annál rövidebb idő alatt is- egy olyan megállapodás jöhet létre a felek között, amit ők maguk hoztak létre és benne van az elképzelésük és szándékuk a jövőjükről.
PÉNZ: bírósági illeték- ami vagyon esetén jelentős összeg- , jogi képviselők díjazása, szakértők, és még sorolhatnám a közben felmerült költségeket.
A megállapodással szemben, ami biztos kevésbé költséges, de hogy ha hozzávesszük hogy „ Az idő, pénz!”- talán el is dőlt a kérdés.
Nem azt állítom, hogy minden esetben működik a megállapodás, hiszen vannak olyan házastársak, akikkel egyszerűen képtelenség megállapodást létrehozni, de legalább meg kell próbálni, hogy minél előbb a továbblépés felé haladhassunk, és valamilyen szinten „jobb” viszony is fennmaradhasson.
Csapatunk szívesen segít Önnek és válaszol minden megkeresésére!
Cím:
1025 Budapest Ali utca 8.
Dr. Horváth Júlia
06 30 742 2665
kapcsolat@drhorvathjulia.hu