A különélő szülő a saját kapcsolattartási idejében rövid időtartamra a másik szülő engedélye nélkül is elviheti a gyermeket külföldre nyaralni. Ha a másik fél felróható módon (pl. késéssel) meghiúsítja a befizetett utazást, a károsult szülő a polgári jog szabályai szerint kártérítést követelhet a felmerült költségekre.
Elvált szülőkben gyakran fogalmazódhat meg a kérdés, főleg a nyár beköszöntével, hogy meghatározott időre vihetem -e a gyerekemet külföldre?
A Ptk. rögzíti, hogy a szülői felügyeleti jogokat gyakorló szülőt megilleti a jog, hogy gyermekével rövid időtartalmú külföldi utazáson vegyen részt. A külön élő szülő egyetértése nem szükséges ehhez. Erre az utazásra azonban, csak a feleket megillető kapcsolattartás időtartamában kerülhet sor.
Más a helyzet, ha a bíróság vagy a gyámhatóság a gyermek érdekével ellentétben állónak ítéli meg, a külföldre vitelt, ilyenkor a kapcsolattartásra vonatkozó határozatban kell rögzíteni, hogy nem illeti meg ez a jog.
A kapcsolattartás elmaradása vagy akadályozása esetén, nem csak annak pótlását rögzíti az új Ptk., hanem kitér a kártérítési felelősségre is. A felróható magatartást tanúsító szülő a másik félnek köteles megtéríteni azt a kárt- a polgári jog szabályai szerint-, amit neki okozott. így például, ha időben nem hozza vissza a gyermeket és ezzel a magatartásával akadályozza, hogy egy előre befizetett utazáson részt vegyenek, akkor a költségei megtérítését igényelheti.
Az ilyen irányú indokolt költségek megtérítése iránti igényt, a gyámhatóságnál kell előterjeszteni. Az egyéb kártérítési igényeket a bíróságtól kell kérni.
Fontos kiemelni, hogy bár a rövid időtartamú külföldi utazáshoz a különélő szülő egyetértése nem szükséges a kapcsolattartás idején, az átláthatóság és a jó kommunikáció továbbra is kulcsfontosságú a szülők között. Érdemes a tervezett utazásról időben tájékoztatni a másik szülőt, megadva a célországot, az utazás időpontját és a visszatérés várható idejét. Ez segíthet elkerülni a felesleges aggodalmat és a későbbi konfliktusokat. A gyermek szempontjából is megnyugtató lehet, ha mindkét szülő tud az utazásról.
Amennyiben a szülők között vita merül fel a külföldi utazással kapcsolatban, vagy a különélő szülő úgy véli, hogy az utazás a gyermek érdekét sérti, lehetőség van a gyámhatósághoz fordulni. A gyámhatóság megvizsgálja az esetet, és mérlegelve a gyermek minden körülményét, döntést hozhat a külföldre vitel engedélyezéséről vagy megtagadásáról. Ilyenkor a gyermek véleményét is figyelembe veszik, amennyiben koránál és érettségénél fogva képes annak kinyilvánítására.
Gyakran Ismételt Kérdések
Szükséges-e a másik szülő engedélye, ha a kapcsolattartás alatt külföldre viszem a gyereket?
Rövid időtartamú külföldi utazáshoz nem szükséges a különélő szülő engedélye, de az utazásra csak a kapcsolattartás idejében kerülhet sor. Az átláthatóság érdekében azonban javasolt előre tájékoztatni a másik felet a célországról és az időtartamról.
Mi történik, ha a másik szülő akadályozza az előre lefoglalt külföldi utazást?
Ha a szülő felróható magatartásával (pl. késve hozza vissza a gyermeket) meghiúsítja a másik szülő befizetett utazását, a károsult fél kártérítési igényt terjeszthet elő a gyámhatóságnál vagy a bíróságon a felmerült költségek megtérítésére.