Vagyonadó 2027: segíthet-e a házassági vagyonjogi szerződés?

A vagyonadó tervezett bevezetése sok házaspár számára felvethet egy eddig kevésbé hangsúlyos kérdést: vajon pontosan kinek a vagyonáról beszélünk egy házasságban?

Ha egy házaspár több ingatlannal, jelentős megtakarítással, befektetéssel vagy céges üzletrésszel rendelkezik, egyáltalán nem mindegy, hogy ezek a vagyonelemek a házastársak közös vagyonába vagy valamelyikük különvagyonába tartoznak.

A kérdés pedig nem oldható meg pusztán azzal, hogy megnézzük, kinek a nevén van egy ingatlan vagy egy bankszámla.

Ebben kaphat a korábbinál is nagyobb jelentőséget a házassági vagyonjogi szerződés.

Vagyonadó 2027 – mi számíthat vagyonnak?

A jelenlegi tervek alapján a vagyonadó a jelentős vagyonnal rendelkező magánszemélyeket érintené. A tervezet szerint az adó alapjának meghatározásakor nem kizárólag az ingatlanokat kellene figyelembe venni.

Jelentősége lehet többek között:

• az ingatlanvagyonnak,
• a megtakarításoknak és pénzügyi eszközöknek,
• a befektetéseknek,
• gazdasági társaságokban fennálló részesedéseknek,
• valamint más jelentős értékű vagyonelemeknek.

Egy nagyobb vagyonnal rendelkező család esetében ezért hamar felmerülhet a kérdés:

• ha a házastársak együtt rendelkeznek jelentős vagyonnal, azt hogyan kell közöttük figyelembe venni?

A házasság nem jelenti azt, hogy minden automatikusan fele-fele

A házassági vagyonjog ennél lényegesen összetettebb.

Ha a házastársak nem kötöttek házassági vagyonjogi szerződést, főszabály szerint a Polgári Törvénykönyv szerinti törvényes vagyonjogi rendszer érvényesül közöttük.

A házastársi életközösség alatt szerzett vagyon főszabály szerint közös vagyon, ugyanakkor a törvény meghatározza azokat a vagyonelemeket is, amelyek valamelyik házastárs különvagyonába tartoznak.

Különvagyon lehet például – a törvényi feltételek fennállása esetén – a házassági vagyonközösség létrejöttekor már meglévő vagyon, az örökölt vagy ajándékba kapott vagyontárgy, illetve a különvagyon értékén szerzett vagyontárgy.

A valós élet azonban ennél sokkal bonyolultabb.

Mi történik például akkor, ha az egyik házastárs örökölt pénzéből vásárolnak ingatlant, de mindkét házastárs tulajdonosként kerül bejegyzésre?

Vagy ha az egyik fél már a házasság előtt alapított vállalkozást, amelynek értéke a házasság alatt többszörösére nő?

Mi történik, ha egy különvagyoni ingatlan felújítására jelentős közös vagyont fordítottak?

És mi a helyzet akkor, ha egy ingatlan kizárólag az egyik házastárs nevén van, de azt a házassági életközösség alatt, közös jövedelemből vásárolták?

Ezekre a kérdésekre nem feltétlenül a tulajdoni lap adja meg a választ.

Miért válhat fontossá a vagyonadó miatt a házassági vagyonjogi szerződés?

A Polgári Törvénykönyv lehetőséget biztosít arra, hogy a házastársak házassági vagyonjogi szerződésben maguk rendezzék vagyoni viszonyaikat.

A felek eltérhetnek a törvényes vagyonjogi rendszertől, és akár vagyonuk meghatározott részeire is különböző szabályokat állapíthatnak meg.

Ez azt jelenti, hogy nem feltétlenül kell „mindent vagy semmit” alapon gondolkodni.

Elképzelhető például olyan vagyonjogi rendezés, amelyben a felek bizonyos vagyonelemek tekintetében fenntartják a közös vagyont, míg vállalkozásaikat, meghatározott ingatlanaikat vagy befektetéseiket elkülönítetten kezelik.

Egy megfelelően elkészített vagyonjogi szerződés ezért egyértelművé teheti, hogy mely vagyontárgy melyik házastárs vagyonába tartozik.

Ez válhat különösen fontossá akkor, ha a jogalkotó az egyes magánszemélyek vagyonának nagyságához kapcsol adófizetési kötelezettséget.

Csökkenthető a vagyonadó házassági vagyonjogi szerződéssel?

Ez valószínűleg az egyik első kérdés, amely sokakban felmerül.

A válasz azonban nem az, hogy egy házassági vagyonjogi szerződéssel egyszerűen „szét lehet osztani” a vagyont, és ezzel automatikusan elkerülhető a vagyonadó.

A házassági vagyonjogi szerződés nem adóelkerülési eszköz.

Adójogi szempontból különösen érzékeny lehet egy olyan vagyonátrendezés, amelynek nincs valós gazdasági vagy családjogi tartalma, és amelynek kizárólagos vagy elsődleges célja egy adókötelezettség elkerülése.

Egészen más azonban az a helyzet, amikor a házastársak tényleges vagyoni viszonyaikat kívánják hosszú távon rendezni.

Ha például mindketten önálló vállalkozással rendelkeznek, külön kezelik befektetéseiket, vagy családi, öröklési, üzleti okból szeretnék egyértelműen elkülöníteni vagyonuk meghatározott részét, ennek megfelelő jogi rendezése önmagában teljesen legitim cél.

Nem mindegy, mikor kötjük meg a vagyonjogi szerződést

Egy házassági vagyonjogi szerződés megkötésének időpontja és körülményei is jelentőséggel bírhatnak.

Más megítélés alá eshet egy olyan szerződés, amely hosszabb ideje rendezi a házastársak vagyoni viszonyait, és amelynek megfelelően a felek ténylegesen gazdálkodnak, mint egy közvetlenül valamely adókötelezettség keletkezése előtt létrehozott, kizárólag papíron létező vagyonátrendezés.

Éppen ezért jelentős vagyon esetében nem feltétlenül érdemes megvárni, amíg egy konkrét adókötelezettség vagy jogvita miatt válik sürgőssé a vagyoni viszonyok rendezése.

A cégtulajdon különösen érdekes kérdés lehet

A vagyonadó szempontjából külön figyelmet érdemelhetnek a gazdasági társaságokban fennálló részesedések.

Gyakori helyzet, hogy egy Kft. üzletrésze kizárólag az egyik házastárs nevén szerepel.

Ebből azonban házassági vagyonjogi szempontból nem következik automatikusan, hogy annak teljes vagyoni értéke minden esetben az adott házastárs különvagyona.

Vizsgálni kell többek között a részesedés megszerzésének időpontját és jogcímét, a házastársi életközösség fennállását, valamint adott esetben azt is, hogy milyen közös vagy különvagyoni ráfordítások történtek.

Ráadásul egy üzletrész értékének meghatározása sem feltétlenül azonos annak névértékével.

Egy jelentős ingatlanvagyonnal rendelkező társaság üzletrészének tényleges értéke egészen más lehet, mint a cég jegyzett tőkéjéből matematikailag következő összeg.

Ezért azoknál a házaspároknál, akik jelentős céges érdekeltségekkel rendelkeznek, a vagyonadó kérdése cégjogi, adójogi és házassági vagyonjogi kérdéseket egyszerre vethet fel.

Vagyonadó előtt ajándékozás a házastársnak?

Kézenfekvő gondolatnak tűnhet az is, hogy az egyik házastárs egyszerűen a másiknak ajándékozza vagyona egy részét.

Ezzel azonban különösen óvatosan kell bánni.

Egy vagyonátruházásnak nemcsak adójogi, hanem polgári jogi és házassági vagyonjogi következményei is lehetnek.

Amit valaki ténylegesen elajándékozott, azzal főszabály szerint már nem rendelkezhet úgy, mintha továbbra is az övé lenne.

Egy későbbi válásnál vagy öröklési helyzetben ezért komoly jelentősége lehet annak, hogy korábban milyen vagyont ruháztak át a másik házastársra.

Egy pillanatnyi adóelőny reményében ezért nem célszerű hosszú távú vagyonjogi következményekkel járó döntést hozni.

Kinek érdemes most átgondolnia a házassági vagyonjogi szerződést?

Különösen érdemes lehet áttekinteni a házastársak vagyoni viszonyait, ha jelentős ingatlanvagyonnal rendelkeznek, valamelyikük vállalkozó vagy cégtulajdonos, számottevő befektetési portfóliójuk van, örökölt vagy ajándékba kapott vagyon keveredett a közös vagyonnal, vagy a tulajdoni nyilvántartásokban szereplő állapot nem feltétlenül tükrözi pontosan a házassági vagyonjogi helyzetet.

A vagyonjogi szerződésnek ráadásul nem csak válás esetén lehet jelentősége.

Egy jól átgondolt megállapodás a házasság fennállása alatt is kiszámíthatóbbá és bizonyíthatóbbá teszi a felek vagyoni viszonyait.

Vagyonadó 2027: először a vagyoni helyzetet érdemes feltérképezni

Jelentős vagyon esetében nem feltétlenül azzal érdemes kezdeni, hogy „kössünk gyorsan vagyonjogi szerződést”.

Először azt kell tisztázni:

• Mi tartozik jelenleg a közös vagyonba?
• Mi különvagyon?
• Miből szerezték az egyes vagyontárgyakat?
• Milyen céges érdekeltségekkel rendelkeznek?
• Vannak-e olyan korábbi ajándékozások, öröklések vagy vagyonátruházások, amelyek befolyásolják a jelenlegi vagyoni helyzetet?

Csak ennek ismeretében dönthető el, hogy szükség van-e házassági vagyonjogi szerződésre, és ha igen, milyen tartalommal.

Összefoglalás

A vagyonadó tervezett bevezetése a házassági vagyonjogi szerződéseket is új megvilágításba helyezheti.

A vagyonjogi szerződés azonban nem arra szolgál, hogy egy adófizetési kötelezettséget mesterségesen elkerüljünk.

Arra viszont igen, hogy a házastársak előre, átláthatóan és jogilag megfelelő módon rendezzék, mely vagyontárgyak tartoznak a közös vagyonukba, és melyek valamelyikük vagyonába.

Minél jelentősebb és összetettebb a családi vagyon, annál nagyobb jelentősége lehet annak, hogy ezekre a kérdésekre ne akkor kelljen választ keresni, amikor már adóhatósági eljárás, válás, öröklési vita vagy vagyonmegosztási per van folyamatban.

A vagyonadó kapcsán ezért talán nem az az első kérdés, hogyan lehet csökkenteni az adót. Hanem az: jogilag pontosan tudjuk-e, hogy mi kié?

Jelen cikk általános tájékoztatást tartalmaz, nem minősül egyedi ügyben nyújtott jogi vagy adótanácsadásnak. A vagyonadóra vonatkozó szabályozás változhat, ezért konkrét döntés előtt a hatályos szabályozás és az egyedi vagyoni helyzet vizsgálata szükséges.