Az apaság bírósági megállapítására akkor kerül sor, ha az apai jogállás nincs betöltve. A pert az anya, a gyermek vagy a feltételezett apa indíthatja. A bíróság a fogamzási időszak vizsgálata és kötelező orvosszakértői DNS-vizsgálat alapján hoz döntést, amely megteremti a tartásdíjra és öröklésre való jogosultságot.
Az apai jogállás a hatályos jogszabály szerint házassági kötelék alatt, élettársak esetén emberi reprodukcióra irányuló különleges eljárással, apai elismerő nyilatkozattal, illetve bírósági határozattal keletkezhet. Jelen blog bejegyzésem kifejezetten a- sokakat foglalkoztató- kérdésre, a bírósági határozattal keletkezett apaság megállapítására szentelem.
A bírósági határozaton alapuló vélelem csak abban az esetben alkalmazható, ha a fent felsorolt lehetőségek egyike sem állja meg a helyét. Nem volt házassági kötelék, élettársak esetén nem emberi reprodukciós eljárás következménye a gyermek születése, illetve nem került sor apai elismerő nyilatkozat megtételére.
A bíróság a gyermek apjának nyilvánítja azt a férfit, aki az anyával a fogamzási időben nemileg érintkezett, és az eset összes körülményei mérlegelése alapján megállapítható, hogy a gyermek ebből az érintkezésből származik. Fontos, hogy az apai jogállás ne legyen más módón betöltve!
Mi alapján dönt a bíróság az apaság kérdésében? Orvosszakértői (DNS-vizsgálat) elrendelésére kerül sor, amelyeknek az apa köteles alávetni magát. Ellenkező esetben az okozott költségek és pénzbírság megfizetésére is kötelezhető. Természetesen az anyával szemben is helye van bírság kiszabásának, amennyiben a gyermeket vérvétel céljából nem állítja elő vagy azt nem engedi.
Továbbá tanúk meghallgatása szükséges (barátok, rokonok stb.), akik esetleg tudhattak arról, hogy a vélelmezett fogamzási időben az anyának volt-e más férfival szexuális kapcsolata. Apasági perekben orvos tanú lehet, aki a tanúvallomást nem tagadhatja meg, orvosi titoktartás okán.
Ami változás a korábbi Csjt.-hez képest, hogy apaság bírósági megállapítását az anya, a gyermek, a gyermek halála után leszármazója és az apa is kérheti. Az újszerűség, hogy perindításra az anya is lehetőséget kap, a gyermek pertársaként.
A bírósági határozat jogerőre emelkedésével az apai jogállás betöltötté válik, ami számos jogkövetkezménnyel jár. Ide tartozik többek között a gyermek tartási kötelezettsége, a gyermekkel való kapcsolattartás joga és kötelezettsége, valamint a gyermek törvényes öröklési rendben elfoglalt helye az apa után. Az apaság ténye anyakönyvezésre kerül, és a gyermek jogosulttá válhat az apa családi nevének viselésére is, a vonatkozó szabályok szerint. Ezek a következmények alapvetően befolyásolják mind a gyermek, mind az apa jogait és kötelezettségeit a jövőre nézve.
Fontos tisztában lenni a perindítás határidejével is. Míg a gyermek maga bármikor megindíthatja az apaság megállapítása iránti pert, addig az anya – a gyermek pertársaként – a szüléstől számított egy éven belül teheti ezt meg. A vélelmezett apa szintén egyéves határidővel rendelkezik a perindításra, amely attól az időponttól kezdődik, amikor tudomást szerzett azokról a körülményekről, amelyek alapján az apasága valószínűsíthető. E határidők jogvesztő jellegűek lehetnek, ezért érdemes időben lépni és szükség esetén jogi segítséget kérni.
Gyakran Ismételt Kérdések
Kötelező-e a DNS vizsgálat az apasági perben?
Igen, a bíróság orvosszakértői (DNS) vizsgálatot rendel el. A feltételezett apa köteles ennek alávetni magát, ellenkező esetben pénzbírsággal és a felmerülő költségek megtérítésével sújtható. Ugyanez vonatkozik az anyára is, ha nem engedi a vérvételt.
Meddig lehet elindítani az apaság megállapítása iránti pert?
A gyermek maga bármikor megindíthatja a pert. Az anya a szüléstől számított 1 éven belül teheti meg ezt. A vélelmezett apának szintén 1 éves, jogvesztő határideje van onnantól kezdve, hogy a körülményekről tudomást szerzett.
Milyen jogkövetkezményei vannak a sikeres apasági pernek?
A bírósági határozattal az apai jogállás betöltötté válik: az apa jogosult és köteles a gyermekkel kapcsolatot tartani, gyermektartásdíjat kell fizetnie, a gyermek pedig törvényes örökösévé válik és felveheti az apa nevét.