A “kapcsolattartás” kifejezés a magyar jogban az elvált vagy különélő szülők közötti kapcsolattartás szabályozását jelenti, különösen a gyermekek vonatkozásában. A gyermek érdekeire tekintettel alkalmazható. Ideális esetben, a gyermek számára - aki 18 éves korig értendő -, az érdekeire tekintettel kapcsolattartás határozható meg számára, amelyet a 2013. évi V. törvény, azaz a Polgári Törvénykönyv biztosít.
A törvény legfőbb célja, hogy biztosítsa a gyermek jogait, figyelembe véve a gyermek érdekeit, miközben biztosítja a szülők jogait is a gyermekkel való kapcsolat fenntartásában. Figyelembe véve a gyermek életkorát, szükségleteit és minden olyan tényezőt, amely befolyásolja a gyermek legjobb érdekeit.
Mit jelent a kapcsolattartás a magyar jogban?
A kapcsolattartás alatt azt értjük, hogy a gyermek édesanyja és édesapja között, vagy egyéb jogi szabályozás alapján az egyéb jogosult személyek – nagyszülők – számára biztosított jog a gyermekkel való kapcsolattartásra, amely a gyermek megfelelő érzelmi és pszichológiai fejlődését segíti.
A kapcsolattartás formái és szabályai
A kapcsolattartás módja eltérő lehet. A kapcsolattartás lehet személyes találkozás, telefonos, internetes vagy egyéb módon történő kapcsolattartás. Az egyes formákat a bíróság vagy gyámhatóság illetve a szülők közösen határozzák meg.
A legcélravezetőbb és gyakorlati szempontból a leginkább alkalmazható, ha a szülők közösen határozzák meg a kapcsolattartás módját, arra tekintettel, mert így a gyakorlati szempontokra is kiterjedően tudnak egy könnyebben kivitelezhető kapcsolattartást kialakítani. Gyakran előfordul példának okáért, hogy a szülők nem egy városban - vagy akár nem egy országban - élnek, így kapcsoltarttartás időről - időre nehézségekbe ütközhet. A felmerülő költségekről nem is beszélve.
Amennyiben a szülők más-más országban élnek, akkor a bíróság által meghatározott láthatási rendet nem könnyű mindig végrehajtani. A szülőknek együtt kell működniük, hogy a gyermek ne szenvedjen hátrányt a távollét miatt.
A kapcsolattartás történhet személyesen, de a technológia lehetővé teszi a videóhívások és egyéb digitális eszközök használatát is, ha a személyes találkozás nehézségekbe ütközik, azonban itt fontos szempont a gyermek életkora.
Kapcsolattartás akadályozása: Mit tehetünk?
A nemzetközi jog szerint a gyermekekkel való kapcsolattartás nemcsak a szülők jogát, hanem kötelezettségét is jelenti. Amennyiben egy szülő akadályozza a másik szülőt a láthatásban, akkor jogi lépések is történhetnek.
Az Európai Unióban és más nemzetközi jogi területeken léteznek szabályozások és megállapodások, amelyek segíthetnek a szülők közötti kapcsolattartás érvényesítésében, ilyen például a Haagi Egyezmény a gyermekek védelméről és kapcsolattartásáról.
Ha a szülők nem működnek együtt, és a kapcsolattartás nem valósul meg, akkor a másik országban lévő szülő kérheti a közvetítő (mediátor) segítségét, vagy jogi eljárást kezdeményezhet.
Nemzetközi kapcsolattartás: Mire kell figyelni?
A legfontosabb, hogy a kapcsolattartás során mindig a gyermek legjobb érdekeit – gyermek testi, szellemi, erkölcsi fejlődését – kell szem előtt tartani, és mindkét szülőnek közösen kell dolgoznia annak biztosításán, hogy a gyermek stabil és szeretetteljes kapcsolatokkal rendelkezzen mindkét szülőjével, még ha azok eltérő országokban is élnek.