Közös szülői felügyelet válás után – mit jelent valójában?

A válás utáni leggyakoribb és legérzékenyebb kérdés a gyermek sorsa. Ki gyakorolja a szülői felügyeletet? Mit jelent a közös szülői felügyelet? Automatikusan váltott gondoskodást jelent? Elrendelheti-e a bíróság akkor is, ha az egyik szülő ellenzi?

A 2022-es jogszabály-módosítás óta a közös szülői felügyelet a családjogi perek egyik központi kérdésévé vált. A szabályozás alapját a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) családjogi könyve adja, amely lehetővé teszi, hogy a bíróság – a gyermek érdekét vizsgálva – akár az egyik szülő kérelmére is elrendelje a közös felügyeletet.

De mit jelent ez a gyakorlatban?

Mit jelent a közös szülői felügyelet?

A közös szülői felügyelet nem azonos azzal, hogy a gyermek az idő felét az egyik, felét a másik szülőnél tölti.

A közös felügyelet elsősorban döntési jogot jelent. A szülők egyenrangúan jogosultak és kötelesek dönteni a gyermek életének lényeges kérdéseiben, például:

• iskola megválasztása,
• egészségügyi beavatkozások,
• lakóhely megváltoztatása, stb.

Ez azt jelenti, hogy egyik szülő sem dönthet önállóan ezekben a kérdésekben. Természetesen a mindennapi, kisebb horderejű ügyekben (pl. napi program, ruházat, étrend) a gyermeknél éppen jelen lévő szülő dönt.

Közös felügyelet és váltott gondoskodás – nem ugyanaz

A gyakorlatban sok félreértés abból fakad, hogy a szülők a közös felügyeletet automatikusan váltott gondoskodásnak tekintik.

• A váltott gondoskodás az idő megosztására vonatkozik: a gyermek meghatározott rendszer szerint felváltva él mindkét szülőnél.
• A közös felügyelet azonban nem kötelezően jelent 50–50%-os időmegosztást. Előfordulhat, hogy a gyermek elsődlegesen az egyik szülőnél él, miközben a döntési jogok közösek maradnak.

A bíróság mindig azt vizsgálja, hogy szolgálja-e a gyermek mindenek felett álló érdekét az adott konstrukció.

Elrendelhető-e közös felügyelet egyoldalú kérelemre?

A 2022-es módosítás óta a bíróság akkor is elrendelheti a közös szülői felügyeletet, ha abban a szülők nem értenek egyet. A döntés során a bíróság több szempontot mérlegel:

• a szülők együttműködési képessége,
• a kommunikáció minősége,
• a gyermek eddigi gondozási rendje,
• lakóhelyek közelsége,
• a gyermek életkora,
• a gyermek véleménye (életkorától függően),
• fennáll-e súlyos konfliktus vagy bántalmazás.

Fontos, hogy a közös felügyelet nem jutalom és nem büntetés. Nem „jár” automatikusan egyik szülőnek sem.

Mikor nem működik a közös felügyelet?

A bírói gyakorlat alapján a közös felügyelet tipikusan nem fenntartható, ha a szülők között tartós, magas konfliktus áll fenn, a kommunikáció gyakorlatilag nincs (még írásban sem!), bántalmazás vagy súlyos bizalomvesztés történt, és további hasonló esetekben. A bíróság nem kényszeríti együttműködésre azokat, akik objektíve képtelenek rá.

Külföldre költözés közös felügyelet esetén

Ez az egyik leggyakoribb jogvita. Közös szülői felügyelet mellett a gyermek külföldre költöztetéséhez a másik szülő hozzájárulása szükséges. Ennek hiányában a költözés jogellenes lehet.

Ilyen esetben bírósági döntés szükséges, amely során vizsgálják:

• a költözés indokoltságát,
• a gyermek kapcsolattartási lehetőségeit,
• a gyermek érzelmi kötődéseit,
• a külföldi környezet stabilitását.

Az ilyen perekben gyakori az ideiglenes intézkedés iránti kérelem is.

A gyermek véleménye

A Ptk. előírja, hogy a gyermek véleményét – életkorának és érettségének megfelelően – figyelembe kell venni. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy nagyobb gyermek esetén a bíróság meghallgatja őt, pszichológus szakértő bevonására is sor kerülhet. A gyermek nem dönt, de véleménye súlyos tényező.

Mediáció szerepe a közös felügyeletben

A konfliktusok jelentős része nem jogi, hanem kommunikációs eredetű. A peres eljárást a Polgári perrendtartás szabályozza, azonban a bíróság gyakran javasolja a mediáció igénybevételét.

A mediáció előnyei lehetnek:

• gyorsabb megoldás,
• rugalmasabb konstrukció,
• kisebb érzelmi terhelés,
• nagyobb eséllyel működő megállapodás.

A tapasztalat azt mutatja, hogy az egyezséggel létrejött közös felügyelet sokkal stabilabb, mint a kikényszerített modell.

Ügyvédi szemmel: mikor érdemes kérni a közös felügyeletet?

A közös szülői felügyelet akkor lehet reális és működőképes, amennyiben a szülők képesek minimumszintű együttműködésre, földrajzilag viszonylag közel élnek egymáshoz, a gyermek számára nem okoz állandó bizonytalanságot, és nincs súlyos bizalmi krízis, ami ellehetetlenítené.

Nem érdemes pusztán „pozícióharcból” kérni, mert az elhúzódó per gyakran épp a gyermek érdekeit sérti.

A gyermek érdeke nem jogi szlogen

A „gyermek mindenek felett álló érdeke” nem üres formula. A bíróság valós élethelyzeteket vizsgál:

• Ki biztosít stabil környezetet?
• Ki támogatta eddig a másik szülővel való kapcsolatot?
• Melyik megoldás teremt kiszámítható jövőt?

A közös szülői felügyelet lehet korszerű és gyermekközpontú megoldás – de csak akkor, ha valódi együttműködésen alapul.

Összegzés

A közös szülői felügyelet válás után nem automatikus, nem azonos a váltott gondoskodással, és nem eszköz a másik fél feletti kontroll megszerzésére.

A bíróság is minden esetben egyedileg mérlegel. A legfontosabb kérdés mindig az: biztosítja-e az adott konstrukció a gyermek érzelmi és fizikai stabilitását?

A tapasztalat azt mutatja, hogy a tudatosan előkészített, szakmailag megalapozott stratégia jelentősen növeli a siker esélyét – akár perben, akár egyezséggel.